,,Gyűlöllek, mert Te szép vagy, gyűlöllek, mert Te élsz, gyűlöllek, mert Te kellessz, gyűlöllek a lelkedért.."

"...de néha-néha,ha tükörbe nézek,hatalmas ürességet érzek,mintha kihagytam volna valami fontosat,amire már nincs időm...és a nappalok úgy telnek el,mint egy álom,minden éjszaka a reggelt várom,talán ma lesz a napja,hogy fog történni valami,amiért érdemes élni..."

"...A Sötétség újra növekszik az erdőkben, a folyókban, a kövekben... Mi is felébredtünk és növekszünk, hogy elhozzuk a pusztítás lángját. Vörösre festjük az eget vérrel és tűzzel, és halált hozunk a világra..."

"Nekem káosz kell, nem bírom a rendet, zaj kell, ami megöli a csendet, élet kell és szabadság, nem valami ostoba hazugság..."

"Összetiport lelkek,hulló könnyek, Fájdalmas emlékek,kísérik lépted, Nem zavarnak téged, A bűn nem éget, Beteg a lelked, Méreg a véred..."

"Ne higgyj annak aki rád nevet,és esküszóval mondja hogy szeret. Ki szenvedve néz rád némán,az szeret igazán!"

" Vártam hogy változz,és többé meg ne alázz.De nem változott semmi,maradt a gyász.Azóta feketébe járunk,mert gyászoljuk a jövőt,ami a miénk lehetett volna,de megöltük őt."

,,Szemed nem könnyezik, kisírtad rég, ezer kín, ezer emlék. Reményvesztett láng ragyog, égett szárnyú angyalok. Hol marad az igaz szó, már az árnyék is vigasztaló."

,,Letépték szárnyaimat, testem-lelkem földön maradt, anyagból vagyok, azt hazudták, de a titkok titkát ők se tudták. Utoljára lesz itt most tavasz, reszket a gyáva, hallgat a ravasz, utoljára nézz az égre! Eljött, itt van: meghalsz végre!"

,,Vezet a fény, éltet minket a remény, és még hisszük, hogy figyel ránk az ég. Ó, de várom, igen várom, hogy véget érjen az álom: Hogy végződjön a kezdet, hogy kezdődjön a vég. Tudom, hogy fáj, magadhoz étrsz, ismeretlen táj, de még hiszed, hogy figyel rád az ég. Kicsit félek, kicsit fázom. Az utunk végét látom: Ott végződik a kezdet, kezdődik a vég.."

,,Mikor a telihold kopottan ragyog, Mikor az emberek lelkei már teljesen vakok, Tudni fogod: Én újra itt vagyok. Mikor a hajnal készül éji gyászra, Mikor megvetés és halál készül nászra, Mikor sírva regél más időt az ég, Mikor vérrel fest majd hóra a jég, Tudni fogod: Én újra itt vagyok."

,,Már nincs benned félelem, A fájdalom eltűnt rég. Szörnyen súlyos a csönd Beleremeg az ég. Nem tarthat vissza semmi Téged zuhanni hív a szakadék Halkan dúdol a csönd azt súgja: "Meggondolhatod még!"

,,Becsaptalak és megaláztalak, legvégül elhagytalak kedvesem. Ha tehettem, a szíved összetörtem, mikor kellettem, inkább megszöktem. Kinevettelek, ha igazán szerettél, imádtalak, ha értem könnyeztél. Könyörögtél? Megvetettelek. Kínoztalak, hogy egy kicsit szeresselek. Hibáztatsz? Többet ne remélj! A tegnap elmúlt, ilyenné te tettél."

"Sírok egy mosolytól, a komorságot keresem..fáj egy szó, egy tett, meghalok az élettől, hiszen a halált keresem"

"...és a fejedhez fogod a fegyvert, de gyáva vagy ölni embert, és gyáva vagy élni újra, pontot tenni a múltra..."

"Az hiányzik legjobban, aki ott ül melletted, de tudod,hogy sohasem lehet a tiéd"

"Átkozz meg atyám, mert vétkeznem kell Minden áldozattal saját halálomért imádkozom És ahogyan az éjt szeretem, úgy átkozom a Hold rémítő üvegét Ezt a vérszomjat, mely a öröklétre taszít A hajnal mérges sugarait, melyek a pokol tornácára taszítanak Arra kárhoztattam, hogy a szürke őszi alkonyban létezzem... a Homály rabja vagyok"

"Nálam víz...,Nálad a szél..., Elpusztulhat minden, ha mindez összeér...., S mégis vízért sír a szél..., Végre érthetné már valaki... Egy vérző alkony.. Láthat majd lélegezni... Együtt mindket... Szerelemben...."

"Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk"

"Inkább tedd meg és aztán bándd, minthogy bándd, hogy nem tetted meg"

"Látod,mit tettél? Hiszed amit látsz? Hiszed amit hallasz? Elhiszed,amit érzel?Tudsz te eggyáltalán hinni?Eltemetkeztél magadba, a depressziódba..."

"Nevem senki,nincs is semmi,semmi mást nem tudnék lenni,én úgy akarlak,de elzavarlak,hozzám érsz,én halálra marlak ! Mint egy kigyó,de nekem így yó"

"Ilyenné tett ez a szemét élet, de a maszkom véd. Bárcsak gyermek lennék, ártatlan lény. Belül én már rég meghaltam.Csak a maszkom él.Belül én már rég meghaltam,egy maszk nevet feléd ! "

"Öngyilkos álmod mások álmodják neked. Jó volna látni a holnapot,de ,ma nem akarsz élni"

"...Besötétedett, hirtelen villámlott, tűz gyúlt, s az égből eső helyett vér hullt..."

"...Vérvörös az ég alja, fölötte sötét felhő, s homályba borul a sírokkal teli erdő. Homályosság száll a fák közé, s fekete hollók gyűltek a sírok köré..."

"Vezet a fény, éltet minket a remény, És még hisszük, hogy figyel ránk az ég. Ó, de várom, igen várom, hogy véget érjen az álom. Hogy végződjön a kezdet, hogy kezdődjön a vég."

"Én vagyok a szó és hordozom minden szó jelentését, Én vagyok az igazság, minden hazugság mögött elrejtve"